Középkori celebek csodálatos villái

Magazin
Typography
  • Smaller Small Medium Big Bigger
  • Default Helvetica Segoe Georgia Times

A kastélyok nem csupán olyan impozáns építmények, melyekről csodálatos kilátás nyílik a környékre, hanem olyan helyek is, melyekben újjáélesztheti a múltat és megtudhatja, hogyan éltek régen az emberek.

 

Lenyűgöző építészetükkel, gazdag történelmükkel, feltárt és felfedetlen titkaikkal és számos legendájukkal a horvát kastélyok minden bizonnyal lélegzetelállító benyomást tesznek Önre, és lesznek olyanok Önök között, akiket könyvek megírására, vagy filmek és népszerű sorozatok készítésére ihletnek.

Hajdanán a gróf gyönyörű kastélyt építtetett…

Ha egy mesébe illő napot kíván eltölteni, a Trakošćan kastély tökéletes választás. Ez a 13. századi kastély, mely egy dombon helyezkedik el, egy gyönyörű erdő és egy tó ölelésében, felébreszti Önben a javíthatatlan romantikus lelket. Hogy a mesés élmény teljes legyen, kocsikázzon a környéken, utána pedig járja be a kastélyt, ahol vitézi páncélokat, értékes barokk bútorgyűjteményt, vadásztrófeákat és impozáns fegyvergyűjteményt láthat. Az egyik legenda szerint a kastély a Drachenstein vitézekről kapta nevét, aminek a jelentése valójában Dragonstone… Hm, erről elgondolkodhatnának a „Trónok harca” sorozat rajongói.

 

Légy gróf, vagy grófnő egy napra

Bizonyára már Ön is feltette magának legalább egyszer a kérdést, hogy milyen lehet egy kastélyban élni, ott aludni, és grófként, grófnőként érezni magát? Látogassa meg a Bežanec kastélyt és elégítse ki kíváncsiságát. Ez a szép, 17. századi kastély és luxusszálló, mely a Valentinov nevű kis falu feletti hegyen található, különösen közkedvelt hely lakodalmak megrendezésére. Ahogy pedig minden, magára valamit is adó kastélynak, Bežanecnek is megvan a maga legendája: egy jó szellemről, aki a friss házasokat megajándékozza az örök szerelem bűvöletével. És mivel a szerelemhez a gyomron át vezet az út, a Bežanec kastélyban található exkluzív étteremben kötelező látogatást tennie mindenkinek, aki szereti a jó ételt és kiváló italokat. Ki tudja, talán őket is meglepi a hazai konyha jó szelleme.

 

Apácák kastélya

A Lužnica kastély elsőre az eddig említett kastélyok közül talán a legszokatlanabbnak tűnik. Egyébként egy 18. századi kastélyról van szó, mely a régi időkben a Rauch grófi család tulajdonát képezte. Erdők és tágas rétek övezik, homlokzatait domborított díszítés ékesíti. Hát akkor mi itt a szokatlan, kérdezheti Ön. Nos, a kastély apácák tulajdonában van, akik 1925-ben megvásárolták azt a grófi családtól, és idővel turistalátványossággá alakították át. A kastély nyitva áll a látogatók előtt, 60 berendezett szobával, konferenciateremmel, vezeték nélküli internettel rendelkezik, és a vallási eseményeken kívül a kastélyban konferenciákat, workshopokat, gyermek- és felnőtt programokat, sátrazást, piknikeket szerveznek… Remek helynek tűnik a lazításhoz, nemde bár?

 

Ha a falak mesélni tudnának…

A Veliki Tabor nemesi város a Hum Košnički csúcson található, ahonnan már évszázadok óta uralja a zagorjei vidéket. Egyike a szárazföldi Horvátország legjobban megőrzött erődített városainak, melyből gyönyörű kilátás nyílik a Horvát Zagorjére és Szlovénia egy részére.

A váron kívül itt van Veronika Desinićka, a kedves aranyhajú szépség legendája is, aki halálosan beleszeretett a vár urának fiába, és szerelméért életével fizetett. Állítólag Veliki Taborban a mai napig hallani lehet Veronika zokogását…

 

Kígyók közé rejtett kincs

Ha elnéz Medvednica irányába, az egyik domboldalon bizonyosan látni fogja egy erődítmény fehér körvonalait. Ez a Medvevár (Medvedgrad), a 13. századan épült középkori erődítmény, mely történeteiről és legendáiról a legismertebb. Az egyik legismertebb medvevári legenda a kegyetlen és gyönyörű Fekete Királynőről, a vár tulajdonosáról, Barbara Celjskáról szól, akiről azt beszélik, hogy magát az ördögöt próbálta meg átvágni, aki azonban átlátott a szitán, és büntetésből kígyóvá változtatta őt. A legenda szerint alattvalói a mai napig ott csúsznak-másznak a Medvednica lejtőin, uralkodónőjük kincsét őrizve, és várják a hőst, aki megcsókolja az őrkígyót, és a Fekete Királynőnek visszaadja eredeti alakját.

 

Ha nem lett volna a cseh hölgy, nem lenne kastély sem

Erről a gyönyörű, Varasdtól nem messze található kastélyról azt beszélik, hogy egy ismeretlen, de gazdag, Maruša névre hallgató cseh hölgy építtette, és hogy a kastélyt – Maruševec – róla nevezték el. A kastélyt 1547-ben említik először, és azóta számos nemesi család otthonául szolgált, akik különleges figyelemmel rendezték be és bővítették azt. Különösen értékesek a Pongratz család erőfeszítései, mely egy híres svéd tájépítész segítségével átépítette a kastély belső kertjét. A második világháború során Maruševecet kirabolták és majdnem elpusztították. Bár sosem nyerte vissza régi fényét, még mindig elég csodálatos ahhoz, hogy mindenképpen érdemes legyen ellátogatni oda.

 

Hogyan állította meg a kiskakas a törököket?

Képzelje el, hogy török megszállás alatt áll, hogy éhes, és hogy az egyetlen ételt, amije van – jelen esetben egy kakast – ágyúból kilövi az ellenségre? Kissé őrülten hangzik, nemde? A Đurđevac kastély épp egy ilyen esemény szemtanúja volt. Mielőtt azonban erről beszélnénk, térjük vissza kicsit a kastélyhoz. A 15. században épült, egy egyáltalán nem fényűző magaslaton, a mocsár közepén, ami miatt a vízi erődítmények, vagy wasserburgok közé sorolják. Mégis, már a 16. században a kastély, mint katonai erődítmény az oszmánok elleni védekezés utolsó pontjává válik… Itt most visszatérünk a kakasra, és az ismert „Legendára a kakasról” (Legenda o Picokima), mely a vár kisszámú védőinek ravaszságáról mesél. Ha érdekli Önt az egész legenda, látogasson el Đurđevacba a „Picokijada” („Kakaskodás”) rendezvényre és ismerje meg a részleteket.

 

Kastély 20 kunáért

A legenda szerint ez a kastély olyan szép és elbájoló volt, hogy a híres török Nagy Szulejmán szultán személyesen tiltotta meg, hogy lerombolják. Szépsége nem kerülte el a horvát bankjegyek tervezőinek figyelmét sem, akik az Eltz kastély motívumát elhelyezték a 20 kunás bankjegyen. Tehát, ha a „Legyen Ön is milliomos” című műsorban megkérdezik Öntől, mely kastély található a horvát 20 kunás bankjegyen, ettől kezdve nem tévedhet. Ahhoz azonban, hogy egy napon felkerülhessen a bankjegyre, a kastélyt először fel kellett építeni. Ebben a legnagyobb érdeme Eltz grófnak van, aki 1749-ben vukovári hűbéri birtokán elkezdte az építkezést. Később az Eltz kastélyt több alkalommal is bővítették, így végső kinézetét a 20. század elejére nyerte el. 1968. óta Vukovár város Helytörténeti Múzeumaként működik.