A fent említett négy ország 2009-ben közösen nyújtotta be kérelmét, hogy a bogumilok által a középkorban készített díszes sírkövek a világörökségi listára kerüljenek. A sírkövek a 12. század végétől kezdtek elterjedni, főleg Boszniában. A legtöbbet a 14-15. században készítették. Ezeket a síremlékeket a szláv nyelvben stećaknak vagy (többes számban) stećcinek nevezik. 

Az UNESCO 30 helyszínt vett fel a világörökség listájára, ebből 22 Boszniában, 3-3 Montenegróban és Szerbiában található. Horvátországban két ilyen helyszín található (Cista Provo és Konavle). 

Horvátország eddig hét helyszínnel büszkélkedhetett, amelyek felkerültek erre a listára: Trogir történelmi központja, Dubrovnik óvárosa, Split történelmi műemlék együttese Diocletianus palotájával, Szent Jakab-katedrális Šibenikben, Euphrasius-bazilika Poreč óvárosában, a Stari Grad síkság és a Plitvicei-tavak Nemzeti Park. 

További információ a világörökségi lista egyéb, frissen felkerült tagjairól itt található

 

 

Pin It