A 20. századi horvát festészet fiatalon elhunyt, kiemelkedő alakja, Miroslav Kraljevic munkásságát bemutató kiállítás nyílt kedden Budapesten, a Várkert Bazárban.

A Testőrpalotában látható, Miroslav Kraljevic, a horvát modernista című kiállítás Magyarországon először, összesen hatvankét műtárgy segítségével mutatja be a nagy horvát művésznek és követőinek kiemelkedő munkásságát.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) és a Horvát Kulturális Minisztérium együttműködésében megvalósuló tárlat megnyitóján Fekete Péter, az Emmi kultúráért felelős államtitkára kiemelte: a művész sokféle stílusban mártózott meg, sokféle technikát kipróbált, mindenben új és eredeti tudott lenni.

Elmondta, hogy a tárlat ötvenkét festményt és grafikát, valamint három kisplasztikát vonultat fel Miroslav Kraljevictől (1885-1913), átfogó képet adva az életműről.

"Inspiráljon bennünket ez a mostani megmutatkozás arra, hogy akarjunk több és mélyebb ismereteket szerezni a gazdag és izgalmas horvát kultúráról" - fogalmazott Fekete Péter, hozzátéve, hogy ezzel magunkhoz is, a szomszédos néphez és Európához is közelebb kerülünk.

Ivica Poljicak, a Horvát Kulturális Minisztérium államtitkára hangsúlyozta: ez az év a soros EU-elnökség miatt különösen fontos Horvátország számára, erre az időszakra különleges kulturális programsorozatot is terveztek, amelynek része a kiállítás. Kiemelte azt is, hogy Rijeka idén Európa egyik kulturális fővárosa. Mint rámutatott, először fordul elő, hogy két olyan, európai szintű misszió fonódik össze, mint az európai uniós elnökség és az Európa Kulturális Fővárosa program, ami rendkívüli lehetőséget teremt arra, hogy bemutassák Európának gazdag kulturális örökségüket, valamint modern és kortárs művészetüket.

Kiemelte, hogy Miroslav Kraljevic hasonlóan erőteljesen határozta meg a modern horvát művészetet, mint a magyar modern festészetet Rippl-Rónai József, akinek műveit a zágrábi közönség két évvel ezelőtt ismerhette meg. "A két művész életét a párizsi tartózkodás kiváltotta ihlet és átalakulás köti össze" - mondta.

Zvonko Makovic, a március 29-ig látogatható kiállítás koncepciójának megalkotója hozzátette, hogy Miroslav Kraljevic a figyelmet Bécsről és Münchenről, a horvát művészek addigi képzési központjairól Párizs felé irányította. Tiszta festészete a 19. század francia művészetének forrásaiból merített, tevékenysége Manet és az impresszionisták, elsősorban Cézanne munkásságához köthető.

Miroslav Kraljevic rendkívül gazdag, csupán hároméves - 1911 és 1913 közötti - intenzív munkájából keletkező életműve, festészeti újításai alapvetően meghatározták az őt követő művésznemzedékek képi látásmódját - hangsúlyozta a kiállítás rendezője, hozzáfűzve, hogy a tárlaton további hét műtárgy a festő követői, Milivoj Uzelac, Vilko Gecan és Marijan Trepse munkásságát mutatja be.

Ivica Poljicak a megnyitón bejelentette, hogy a közös magyar és horvát örökséget bemutató kiállítás nyílik április végén a Magyar Nemzeti Múzeumban és a zágrábi Klovicevi dvori galériában.

Szállást keres? Egy próbát megér...

H I R D E T É S